Andornaktálya

Weboldal

Községünk a megyeszékhelyt az M3-as autópályával összekötő 2501-es út mentén 4,5 km hosszúságban fekszik. Rendkívüli hossza két falu: Andornak és Kistálya egyesítéséből adódik.
Az Eger-patak a falu teljes hosszában végigfolyik, mindkét oldalát a Bükk-hegység előterébe tartozó dombság szegélyezi.
Andornak és Kistálya kialakulásában egyaránt fontos szerepet játszottak a települést keletről határoló riolit tufa domboldalba vágott \\\"barlanglakások\\\", amelyek nemcsak az 1552-ben Egert ostromló és a területet később megszálló török sereg rombolásai ellen nyújtottak menedéket, de a kuruc szabadságharc pusztításainak időszakában is védelmet biztosítottak az itt élők számára. Mindezek ellenére, a történelem viharos évszázadaiban a területet ért folyamatos dúlások következtében mindkét falu többször is pusztává vált, így Andornak 1564-ben, míg Kistálya csak 1690 körül kezdett újra benépesülni, és lakosainak száma még 1869-ben is csupán 800-900 fő körül mozgott.
Andornak egy részét a XVIII. század folyamán a Liptay, másik részét a Mocsáry család birtokolta, végül egy 1727-ben kettejük között létrejött szerződés értelmében (egészen 1945-ig) a Mocsáryak lettek kizárólagos birtokosai. Közülük került ki a település egyik legjelentősebb földesura, az \\\"andornaki remete\\\"-ként ismert gróf Mocsáry Lajos, Borsod vármegye alispánja, a Függetlenségi Párt vezéregyénisége, aki a nemzetiségi érdekek egyik legelszántabb képviselője volt a magyar országgyűlésen.
A Mocsáryak klasszicista stílusban épült kastélyát Marco Casagrande velencei szobrász domborművei díszítik, akinek szobordíszei az egri székesegyházban szintén megtalálhatóak. Az épületben - amely ma is Andornaktálya egyik fő nevezetessége - jelenleg szociális intézmény működik.
Kistálya nevét 1382-ben említik először történelmi források. A falu 1430-tól egészen a XX. század közepéig a mindenkori egervári prépost és kisprépostok tulajdona, egyéni javadalom volt.
1938-ban a két falu egyesítésével jött létre Andornaktálya, amely 1950. október 22-étől önállú tanácsú község lett az egri járásban.
Az 1990-es önkormányzati választások óta a polgármesterből és 9 fő önkormányzati képviselőből álló testület irányítja a települést. Az azóta eltelt időben sor került minden közmű kiépítésére.
Andornaktálya tipikus magyar település, ahol a mezőgazdaságé, azon belül is főleg a szőlőtermesztésé a meghatározó szerep. Mivel az egri borvidékhez tartozik, így a falu határában lévő ültetvényeken termelt szőlő is a hagyományos egri borok (Egri Bikavér, Egri Leányka) alapanyagát adja.
A település - elhelyezkedéséből, a megyeszékhelyhez való közelségéből és az ingatlanok elrendezéséből adódóan - mára már kevésbé falusias, mint inkább kertvárosias jellegű. A megyeszékhely közelsége, a kiváló közlekedési adottságok, ugyanakkor a falusi nyugalom pedig mind az itt élőknek, mind az ide látogatóknak egyaránt vonzerőt jelent.